Keresés

Belépés

Hírlevél

Látogatók

Oldalainkat 171 vendég és 0 tag böngészi

Bábolna

Egy szelet történelem, nyugalom, rend és tisztaság – egy kis ízelítőt kaptunk ebből február első szombatján a sok vihar után ismét a ménest irányító Rombauer Tamás és az elképesztően nagytudású Dr. Hecker Walter segítségével.

 

A Kisbéri-félvér Tenyésztői Klub rendezvényének célja volt, hogy el tudjunk lesni valamennyit a Bábolnai Ménes sikeres tenyésztési módszereiből. Nem könnyű, de azért megpróbáltuk.

Rombauer Tamás frappáns, érdekes előadásában és az utána következő beszélgetésben néhány fontos sarokpontot hangsúlyozott ki:

  • A tenyésztés legfőbb egysége a kanca. Nagy figyelmet kell fordítani a kancacsaládokra.
  • A méneket a tenyésztésben kell kipróbálni. Lehet egy mén jó sportló -- ha az ivadékai nem megfelelőek, akkor tenyészménként nem állta meg a helyét. Régebben a méneket a köztenyésztésben próbálták ki, és csak a legjobb csikókat produkáló mének kerülhettek a törzstenyészetekbe.
  • Soha nem szabad a divatot vagy egyéni ötleteket követve sűrűn változtatni a tenyésztési koncepciót. Sok tulajdonságot egyszerre nem lehet javítani, ez több generációs munkát igényel.
  • A kifelé tekingetés helyett a régi vonalakat kell megerősíteni, bár emellett új, javító géneket is be kell vonni, ha új tulajdonságok megszilárdítására van szükség.
  • Egy ménhez nem 1-2 kancát kell párosítani, hanem a lehető legtöbb kancától, több évben minél több ivadékot kell vizsgálni utána. Csak nagy számokból lehet következtetéseket levonni.
  • Kis létszámú fajtákban kiemelt fontosságú a vonalak kialakítása. Érdemes tanulmányozni a vonalak megszilárdításának módszerét a Shagya-arab és a lipicai lovak származásában.
  • Nem feladatra, azaz pl. militaryra, díjugratásra, stb. kellene tenyészteni a kisbéri fajtát, hanem az eredeti típust kellene rekonstruálni és azt megszilárdítani, minél egységesebbé téve ezzel a lehető legnagyobb populációt. (Közben meg kellene őrizni a legrégebbi kancacsaládokat, a ma is jó utódokat adni képes ménvonalakat, hogy megmaradjon a fajta „történelme” is! De! Nem sokat ér a gyönyörű papír, ha mögötte nincsen egy típusos, kiváló ló.)
  • Állami fajtaménes nélkül -de valójában még azzal sem!!!- esélye sincs egyetlen fajtának sem az előrelépésre a tenyésztők lehető legszélesebb együttműködése nélkül, a tenyésztési koncepciót megvalósító, az egyes tenyészeteken túlnyúló, összehangolt célpárosítások nélkül.
  • Az állami ménessel nem rendelkező fajtákban nehezebb a tenyésztési elveket betartani. A legjobb lenne, ha egy fajta tenyésztési koncepcióját egy néhány tagú kis társaság határozná meg, de fontos, hogy ebben a társaságban senki ne tegye a saját érdekeit a fajta érdekei elé.
  • A tenyésztésben nagyon nagy szerepe van a szerencsének, de a megfelelő információval felvértezve igen sokat lehet neki segíteni. A párosításkor ismerni kell a lovakat – nemcsak a kancát és a mént, hanem az őseiket is. Megfelelő ismeretek, tapasztalatok nélkül hiába tesszük egymás mellé a származási lapokat. De nagyon fontos az intuíció is, hiszen a tenyésztés nem matematika. Mindezek nélkül nem születhetett volna meg a ménes jelenleg legsikeresebb ménje, El Nabila B (https://www.youtube.com/watch?v=xpjoHHlrqFQ) .
  • És semmiképpen ne feledkezzünk meg a marketingről, aminek segítségével a jó tenyésztésre fel lehet tenni a koronát. Az interneten bárki megnézheti az egyik lengyel arabtenyésztő ménes (Pride of Poland) videóit, Tamás talán a legérdekesebbet mutatta meg: https://www.youtube.com/watch?v=E2-KV6324sw

 

Dr. Hecker Walter sok képpel színesített előadásában bemutatott sok olyan kiváló sportlovat, amelyek származásában főszerepet játszottak az arab telivér vagy magyar Shagya-arab lovak. Ilyen volt például a német spotlótenyésztésben jól ismert Ramzes, illetve a modern Trakehneni fajta kialakításában nagy szerepet játszó Burnus. A Gazal VII törzsmén, bár idős korában került ki Németországba, sok holsteini ló pedigréjében megtalálható. 

Ramzes legjobb magyar tenyésztésű unokája, Ramzes III törzsmén egy Széplak vonalú kisbéri-félvér kancából született, amely anyai oldalon a Geist-ménesből származik. A csákói Geist-ménes híres volt arról, hogy a kancákat csak kemény, vadászlovaglásokon történt kipróbálás után állították tenyésztésbe, és az innen származó kancák mind kiváló utódokat adtak. Ramzes III törzsménnek egy holsteini kancából született fia volt a híres Randi, aki Angliába kerülve sok nagy díjugrató versenyen szerepelt Robert Whitakerrel.

 

Megvásárolhattuk Dr. Hecker Walter legújabb könyvét Széchenyi Dénesről (Egy elfeledett Széchenyi).

 

Ebéd után nagyon szép bemutatót láthattunk a ménes lovaiból. Négy arab telivér, nyolc Shagya-arab mént és négy Shagya-arab kancát láttunk gyönyörűen előkészítve, szépen felvezetve. Vendéglátónk szerint a mének közül a Gazal XXII, a Koheilan XV (Koppány) és az Osama nevű mén lehet az, amelyek közül valamelyiket érdemes lehet félvér fajták nemesítésére használni. A Gazal XXII mén Szentirmai Péterrel sikeresen versenyzett díjugratásban is. A Bábolnán nem látott Mersuch vonal lehet még alkalmas erre a szerepre, amelynek egyik jól ismert képviselője a többszörös Magyar Ló Kupa-győztes Mersuch Emília P.

A mének is gyönyörűek voltak, de a négy kanca közül bármelyiket szívesen hazavittük volna…

 

A program a csikótelepen fejeződött be, a hatalmas, tiszta boxokban álló, gyönyörű szénát és zabot ropogtató lovak között.

 

Köszönjük a kellemes és hasznos programot Rombauer Tamásnak és Dr. Hecker Walternek, a szervezést pedig Szöllősi Árpádnak.